Fokozott alvadékonyság vizsgálatára szolgáló laboratóriumi paraméterek és fibrinolízis panel bevezetése

Tisztelt Kollégák!

A DE-KK Laboratóriumi Medicina Hemosztázis Részlege és Speciális Klinikai Hemosztázis Laboratóriuma bevezeti a protrombin fragmens 1+2 (PF 1+2) és a trombin-antitrombin komplex (TAT) meghatározásokat a fokozott alvadékonyság állapotának kimutatása érdekében, valamint a Fibrinolízis vizsgálati panelt 2022. április 26-ától.

PF 1+2 meghatározás

A véralvadási kaszkád kulcsfontosságú lépése a protrombin aktív trombinná alakulása, melynek során a fragmens 1+2 felszabadul az inaktív zimogénből. A PF 1+2 plazma szintje az aktív X-es faktor protrombinra kifejtett specifikus aktivitását jelzi. A PF 1+2 meghatározása javasolt a trombózis rizikó becslésének segítésére protrombotikus állapotokban, valamint az antikoaguláns terápia klinikai hatékonyságának megítélésében is segítséget jelent. Emelkedett PF 1+2 szintekről számoltak be öröklött trombofíliában, trombózisban, tüdőembóliában, disszeminált intravaszkuláris koagulációban (DIC), szepszisben, politraumatizált  betegekben.

Trombin-antitrombin komplex (TAT komplex) meghatározás

Az alvadási rendszer aktivációja során keletkező trombin elsődleges inhibitora az antitrombin, mely a trombinnal stabil, inaktív komplexet képez, koncentrációja kvantitatívan mérhető.

A TAT komplex emelkedését mutatták ki protrombotikus állapotban, DIC-ben, szepszisben és pre-eclampsiás állapotban. A TAT koncentráció emelkedését figyelték meg heparin- és fibrinolízis terápia esetén is.

A PF 1+2 és a TAT komplex meghatározása enzim immunoassayk segítségével történik citrátos plazma mintából. A mintavételt követően a mintának 2 órán belül meg kell érkeznie a laboratóriumba. A PF 1+2 és a TAT komplex eredmények értékelése a fibrin monomer és D-dimer koncentráció eredményekkel összevetve lehetséges.

A vizsgálatok kérésére a Hemosztázis kérőlapon (KIZHEMOS) van lehetőség a „Fokozott alvadékonyság vizsgálata” panel kiválasztásával. A vizsgálatok elvégzéséhez 2 cső Na-citráttal alvadásgátolt vér szükséges, a panel elemei: PF 1+2, TAT komplex, FM teszt és D-dimer. A panel pontértéke 18027. A vizsgálatkérések és az eredmények értelmezése kapcsán felmerülő kérdések esetén kérjük forduljanak Dr. Bereczky Zsuzsannához, vagy Dr. Katona Évához (56670, 56295 vagy 54890 mellékek).

Fibrinolízis panel

A fibrinolízis panelben a korábban bevezetett és egyedileg is kérhető vizsgálatok mellett bevezetésre kerül a PAI-1 aktivitás és antigén szint vizsgálata. A PAI-1 a fibrinolízis egyik legfőbb inhibitora, a fibrinolízis aktivátorok közül a szöveti plazminogén aktivátor (t-PA) és az urokináz-típusú plazminogén aktivátor (u-PA) hatékony gátlója. Hiányát (PAI-1 deficiencia) enyhe-közepes mértékű vérzékenység jellemzi (leggyakoribb tünetek: epistaxis, menorrhagia, trauma vagy műtétek utáni elhúzódó vérzés), mely antifibrinolítikus szerekkel (pl. tranexámsav, e-aminokapronsav) jól uralható. PAI-1 deficiencia esetén gyakoriak a szülészeti komplikációk, pl. fenyegető vetélés, koraszülés, post-partum vérzések. A PAI-1 emelkedett szintjét egyes tanulmányok a kardiovaszkuláris események rizikójaként tartják számon.  A PAI-1 szintek biológiai variabilitása jelentős, diurnális és szezonális eltérést is mutathat, ezért az eredmények értékelésekor (különösen ismétléskor) a mintavétel időpontját figyelembe kell venni. A vérlemezkék a PAI-1 fehérjét igen jelentős mértékben tartalmazzák, ezért a mintavétel során figyelmet kell fordítani az atraumatikus vérvételre, a minta hosszas tárolásának kerülésére, hemolízis kerülésére, továbbá kiemelten fontos a vérmintákat speciális, vérlemezke aktivációt gátló (CTAD) csövekbe venni.

A fibrinolízis irányú vizsgálatkérésre a Hemosztázis kérőlapján (KIZHEMOS) van lehetőség a „Fibrinolízis panel” tétel kiválasztásával. A panel elemei: plazminogén aktivátor inhibitor-1 (PAI-1) aktivitás, PAI-1 antigén, a2 plazmin inhibitor aktivitás, plazminogén aktivitás, D-dimer, fibrin monomer teszt. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges minta: 2 db citráttal antikoagulált vérminta (kék kupakos cső) és 1 db CTAD-antikoagulált vérminta (tartalma: citrát, teofilin, adenosine, dipiridamol, sárga-kék kupakos cső). A vizsgálati panel pontértéke 20178 pont. A vizsgálatkérések és az eredmények értelmezése kapcsán felmerülő kérdések esetén kérjük forduljanak Dr. Bagoly Zsuzsához vagy Dr. Bereczky Zsuzsannához (54103, 56670, vagy 55158 mellékek).

Debrecen, 2022. április 25.

Dr. Kappelmayer János s.k.

egyetemi tanár

a Laboratóriumi Medicina igazgatója

Irodalom:

1.    Arkel YS, Paidas MJ, Ku DH. The use of coagulation activation markers (soluble fibrin polymer, TpP, prothrombin fragment 1.2, thrombin-antithrombin, and D-dimer) in the assessment of hypercoagulability in patients with inherited and acquired prothrombotic disorders. Blood Coagul Fibrinolysis. 2002 Apr;13(3):199-205.
2.    de Raucourt E, Meyer G, Landais P, Gouaref Z, Morinet P, Monge F, et al. Markers of hemostatic system activation in pulmonary embolism. Changes during and after cessation of anticoagulant treatment. Blood Coagul Fibrinolysis. 2000 Apr;11(3):249-53.
3.    Hollenstein UM, Pernerstorfer T, Homoncik M, Hansen JB, Finzen H, Handler S, et al. Effect of factor X inhibition on coagulation activation and cytokine induction in human systemic inflammation. J Infect Dis. 2002 Nov 1;186(9):1270-6.
4.    Seitz R, Wolf M, Egbring R, Havemann K. The disturbance of hemostasis in septic shock: role of neutrophil elastase and thrombin, effects of antithrombin III and plasma substitution. Eur J Haematol. 1989 Jul;43(1):22-8.
5.    Kobayashi T, Terao T. Preeclampsia as chronic disseminated intravascular coagulation. Study of two parameters: thrombin-antithrombin III complex and D-dimers. Gynecol Obstet Invest. 1987;24(3):170-8.
6.    Gulba DC, Barthels M, Reil GH, Lichtlen PR. Thrombin/antithrombin-III complex level as early predictor of reocclusion after successful thrombolysis. Lancet. 1988 Jul 9;2(8602):97.
7.    Lodberg Hvas C, Brogaard Larsen J, Adelborg K, Christens S, Hvas A. Dynamic Hemostasis and Fibrinolysis Assays in Intensive Care COVID-19 Patients and Association with Thrombosis and Bleeding-A Systematic Review and a Cohort Study. Semin Thromb Hemost 2022; 48(01): 031-054.
8.    Longstaff C. Measuring fibrinolysis: from research to routine diagnostic assays. J Thromb Haemost. 2018;16(4):652-662.
9.    Macy EM, Meilahn EN, Declerck PJ, Tracy RP. Sample preparation for plasma measurement of plasminogen activator inhibitor-1 antigen in large population studies. Arch Pathol Lab Med. 1993;117(1):67-70.
10.    Mehta R, Shapiro AD. Plasminogen activator inhibitor type 1 deficiency. Haemophilia. 2008;14(6):1255-1260.
11.    Saes JL, Schols SEM, van Heerde WL, Nijziel MR. Hemorrhagic disorders of fibrinolysis: a clinical review. J Thromb Haemost. 2018.