Celluláris Hemosztázis és Immunológia Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Dr. Nagy Béla, PhD

Tagok: Dr. Balla György Jázon PhD hallgató, Dr. Bartha-Tatár Anita, Bekéné Dr. Debreceni Ildikó PhD, Dr. Fejes Zsolt PhD; Prof. Kappelmayer János DSc, Dr. Kerényi Adrienne PhD; Krajcsír Bálint MSc, PhD hallgató, Pócsi Marianna MSc, PhD hallgató

Asszisztens: Nagyné Koroknai Ágnes

A gyulladás az egyik legősibb és legáltalánosabb kórfolyamat, amely számos betegség patofiziológiai alapját képezi. Ilyen körülmények között a pro-inflammatórikus mediátorok/citokinek és metabolikus termékek közvetlenül stimulálhatják a vérlemezkéket, a vaszkuláris endothelsejteket, illetve a légúti hámsejteket. A trombózis egy olyan összehangolt multicelluláris folyamat, amelyben a vérlemezkék, a leukociták és az endothelsejtek kóros aktiválódása játssza az egyik főszerepet. Mindkét esetben jelentős sejtfunkciós zavarok is kialakulhatnak számos fehérje és nukleinsav felszabadulását okozva, amelyek új laboratóriumi biomarkerként funkcionálhatnak.

Csoportunk különböző agonisták hatását vizsgálja a vérlemezke aktivációra in vitro különböző sejtfelszínhez-asszociált, valamint szolubilis markerek szintjén, pl. P-szelektin, foszfatidil-szerin és CD40L expresszión keresztül. Része a vizsgálatainknak továbbá a vérlemezke-leukocita interakciók, az ún. „coated” vérlemezkék, a thrombocyta eredetű mikropartikulák és a vérlemezke-függő thrombin generáció analízise is. A vérlemezke aktivációt ex vivo klinikai mintákban is vizsgáljuk, amelyek olyan betegekből származnak, akik fokozott trombotikus hajlamot mutatnak, pl. diabetes mellitus, szepszis, hematológiai malignitások és kardiovaszkuláris betegségek. Ezeket a vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Belgyógyászati és Kardiológiai Intézetével együttműködve végezzük. Ezzel párhuzamosan a vérlemezkék és az endothelsejtek RNS expressziójának változására is intenzív figyelmet fordítunk mikroRNS és mRNS expresszió mérésével. Ezen témákban rendszeres tudományos egyeztetéseket folytatunk Satya P. Kunapuli Professzorral (Temple University, Philadelphia, PA, USA).

Hematológiai malignitásban szenvedő betegeknél a tumorellenes citosztatikum trombotikus vagy akár vérzéses szövődményeket okozhat. Vizsgáljuk ezen gyógyszerek hatását a vérlemezke és endothelsejtek aktivációjára és annak hemosztatikus következményeire. A hemosztatikus folyamatok másik sejtszintű aspektusa az intraventrikuláris vérzés (IVH) hatása a choroid plexus epitheliumra koraszülöttekben. Értékeljük a hem mint az IVH utáni sejtkárosodás egyik fő mediátorának hatását, ami hozzájárulhat a koraszülöttek idegrendszeri károsodásához.

A cisztás fibrózis (CF) egy autoszomális monogénes betegség, amelyet a CFTR anioncsatornát kódoló CFTR gén patogén variánsai okozzák. Elemezzük a humán epididymis protein 4-t (HE4) mint új mediátort és biomarkert ebben a betegségben. Ezeket a vizsgálatokat Prof. Margarida Amaral (Lisszaboni Egyetem, Lisszabon, Portugália) és Prof. Milan Macek Jr. (Károly Egyetem, Prága, Cseh Köztársaság) együttműködésével végezzük.

A „Cellular Hemostasis and Inflammation” munkacsoport a következő metodikákat alkalmazza rutinszerűen: sejttenyésztés, áramlási citometria, RT-qPCR, Western blotting, trombin generáció mérés és ELISA, de lehetőségünk van RNS szekvenálásra és géncsendesítésre is siRNS segítségével.

A kutatómunkához kapcsolódó fontosabb közlemények listája:

1. Pócsi M, Fejes Z, Bene Z, Nagy A, Balogh I, Amaral MD, Macek M Jr, Nagy B Jr. Human epididymis protein 4 (HE4) plasma concentration inversely correlates with the improvement of cystic fibrosis lung disease in p.Phe508del-CFTR homozygous cases treated with the CFTR modulator lumacaftor/ivacaftor combination. J Cyst Fibros. 2023; 22(6): 1085-1092.
2. Ghansah H, Debreceni IB, Váróczy L, Rejtő L, Lóczi L, Bagoly Z, Kappelmayer J. Patients with multiple myeloma and monoclonal gammopathy of undetermined significance have variably increased thrombin generation and different sensitivity to the anticoagulant effect of activated protein C. Thromb Res. 2023; 223: 44-52.
3. Illési Á, Debreceni IB, Fejes Z, Nagy B Jr, Hodosi K, Kappelmayer J, Csanádi Z, Szük TI. Effect of invasive therapeutic coronary interventions on endothelial cell activation and thrombin generation in patients with chronic total coronary occlusion. Thromb Res. 2022; 217: 64-72.
4. Fejes Z, Pócsi M, Takai J, Erdei J, Tóth A, Balogh E, Rusznyák Á, Fenyvesi F, Nagy A, Kappelmayer J, Jeney V, Nagy B Jr. Preterm Intraventricular Hemorrhage-Induced Inflammatory Response in Human Choroid Plexus Epithelial Cells. Int J Mol Sci. 2021; 22(16): 8648.
5. Ghansah H, Debreceni IB, Fejes Z, Nagy B Jr, Kappelmayer J. The Proteasome Inhibitor Bortezomib Induces Apoptosis and Activation in Gel-Filtered Human Platelets. Int J Mol Sci. 2021; 22(16): 8955.
6. Szilágyi B, Fejes Z, Póliska S, Pócsi M, Czimmerer Z, Patsalos A, Fenyvesi F, Rusznyák Á, Nagy G, Kerekes G, Berhés M, Szűcs I, Kunapuli SP, Kappelmayer J, Nagy B Jr. Reduced miR-26b Expression in Megakaryocytes and Platelets Contributes to Elevated Level of Platelet Activation Status in Sepsis. Int J Mol Sci. 2020; 21(3): 866.
7. Fejes Z, Czimmerer Z, Szük T, Póliska S, Horváth A, Balogh E, Jeney V, Váradi J, Fenyvesi F, Balla G, Édes I, Balla J, Kappelmayer J, Nagy B Jr. Endothelial cell activation is attenuated by everolimus via transcriptional and post-transcriptional regulatory mechanisms after drug-eluting coronary stenting. PLoS One. 2018; 13(6): e0197890.
8. Fejes Z, Póliska S, Czimmerer Z, Káplár M, Penyige A, Gál Szabó G, Beke Debreceni I, Kunapuli SP, Kappelmayer J, Nagy B Jr. Hyperglycaemia suppresses microRNA expression in platelets to increase P2RY12 and SELP levels in type 2 diabetes mellitus. Thromb Haemost. 2017; 117(3): 529-542.
9. Kappelmayer J, Beke Debreceni I, Vida A, Antal-Szalmás P, Clemetson KJ, Nagy B Jr. Distinct effects of Re- and S-forms of LPS on modulating platelet activation. J Thromb Haemost. 2013; 11(4): 775-8.